A kérdőív célja az utazók (utazni vágyó emberek) igényeinek, utazási szokásainak a felmérése a pandémiás időszak függvényében.

Az első korlátozások alatt felmerült a kérdés, hogy vajon az emberek miként fognak viszonyulni a szálláshelyekhez, szolgáltatásaikhoz, milyen új igények merülnek fel és milyen másodlagos igények kerülnek a pandémiás időszak után a legfontosabb elvárások közé.

A kérdőív felépítése és érdeklődési köre nem teljeskörű, a vendégekben felénk - mint szálláshely - megfogalmazott kérdéseikből, illetve aggályaiból építettem fel.

A kérdőívet facebookon publikáltam, a résztvevők online töltötték ki. Összesen 1910 fő vett részt.

1.sz ábra

Korcsoport szerinti eloszlása:

A válaszadók korcsoport szerinti elosztása diverzifikált képet mutat. A diagramon látható, hogy a kitöltők 30-31%-a 41-50 és 51-60 éves korcsoportból, a 14-15%-a 61-70 év közötti és 31-40 év közötti körcsoportból származik. A válaszadók 2-3%-a vallotta magát 18-26 év közöttinek magát.

A második kérdéscsoport a válaszadók utazási szokásait méri fel. A válaszok alapján elmondható, hogy a kulturális látnivalókkal egybekötött utazást (37%), és az aktív pihenést (30%) részesítik előnyben. A termálvízzel egybekötött kikapcsolódást (18%) csak a harmadik helyre került. Az utóbbi adat nagyon nagy meglepetést okozott, hiszen a KSH adatai alapján az elmúlt 12 év TOP 30 települései között bebetonozott helyen szerepeltek eddig a gyógyfürdők a vendégéjszakák tekintetében.

2.sz. ábra

A harmadik kérdéscsoport a válaszadók földrajzi helyváltoztatását taglalta. Bátran elmondható, hogy a kitöltők belföldi és az európai utak között nem tettek különbséget, ugyanolyan biztonságban érzik magukat egy európai úttal kapcsolatban, mint belföldi utazás esetén, azonban a tengerentúlra a válaszadók 17%-a utazna csak el.             

A szálláshelyek foglalásának módjánál, a körültekintő, megfontolt foglalás a jellemző (65%), megelőzve ezzel a bizalmon alapuló szálláshely választását (26%), amely azt is előjelzi, hogy a visszatérő vendégeinkre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, mint valaha.

 3.sz. ábra

Az ötödik kérdéskör arra keresett választ, hogy mikor utaznának el szívesen a kitöltők pihenni. A válaszadók 64%-a azonnal útnak indulna a korlátozások feloldásával, amely némi bizakodásra ad okot. 13% elsőkörben csak nyaralást tervez.

Utazás az oltakozás függvényében:

A válaszadók 44-35% arányban választották, hogy maradjon minden a régi rendszer szerint vagy maximum negatív teszthez kössék az utazásokat. Ötöde az oltáshoz kötött utazáshoz ragaszkodik.

 4.sz ábra    

A szálláshelyek típusa szerinti a 40% szállodát választotta, 33% kisebb szálláshelyet, panziót ellátással, 24% vendégházat és 3% a kempinget. A 7%-os különbség a szállodák és a panziók között is mutatja, hogy a tavalyi „újranyitásnál” elkezdődött trend tovább dominál. Tavaly nyáron a szállodák kihasználtsága jelentősen csökkent, a panziókban és a vendégházakban eltöltött vendégéjszakákhoz képest. A KSH adatai szerint a 2020.év júliusi és augusztusi vendégéjszakák a 2019. évhez képest a szállodákban 58% és 64% volt, míg ez az adat a panzióknál 88% és 96%, a vendégházak tekintetében pedig 75% és 82% volt.

A következő kérdéscsoportnál lehetősége volt a válaszadóknak priorizálni tulajdonságokat az utazás tekintetében.

Nem okozott nagy meglepetést, hogy a tisztaság a legfontosabb, amelyet a kényelmes matrac és a kedves személyzet követett.

A „jó ha van” kategóriában a túrázási lehetőség mellett a kulturális programok és a kedvezményes ajánlatok kapták a legtöbb voksot.

A legnagyobb meglepetést az érdektelennek jelölt kérdés alcsoport hozta. A termálvíz közelségét választották a legtöbben (36%) érdektelennek. Csaknem kétszer annyian, mint fontosnak és csak 8%-kal jelölték többen „jó ha van” kategóriába.

A felmérésben másodszor igazolódik vissza a termálvízhez fűződő semleges hozzáállás. Vajon a turizmus történelmében fordul a kocka? Új trendek fogják elhomályosítani a termál turizmus fényét vagy a pandémia elmúltával visszaállnak a régi szokások?

5.sz ábra

A szállásfoglalás tekintetében a közvetlen foglalást választották döntő többségben (50%) amely mutatja, hogy az utazók bár gondos kutató munka után választanak szálláshelyet, de támogatják a szálláshelyet a közvetlen foglalásukkal a szállásközvetítő portálok helyett, amelyet a 33% jelölt be.

A szálláshelyhez kötött szolgáltatások tekintetében az előleg nélküli garantált foglalás (45%) amely a legtöbb bizalmat adja az utazók részére. Ezt követi az élménycsomagok szabadidős tevékenységekkel és az érintésmentes svédasztalos reggeli. A középmezőnyben a konyhával felszerelt szoba, a napi takarítás és az időkorlátoktól mentes (12-21 óráig) félpanziós főétkezés végzett.

6.sz ábra

A kutatásról összeségében elmondható, hogy a kitöltők körében az utazási kedv magas, szeretnék a régi „utazási rendszert” visszakapni és önálló döntések alapján, saját felelősségükre utazni. Az óvatosság tetten érhető mind a szálláshely választásánál, a foglalásoknál, azonban az a konzekvencia is levonható, hogy nem éreznek egy európai utazásnál nagyobb veszélyt, mint egy belföldinél.

A gyógyfürdők vonatkoztatásában az eredmények megdöbbentőek vajon ezek a fenntartások a korlátozások feloldásával elhalványulnak vagy a gyógyhelyeknek kell új koncepció kialakításán elgondolkozniuk?

Az emberek soha nem vágytak jobban utazásra és élményekre, mint most. A széleskörű igények - amelyet a felmérés is tükröz - kielégítésére csak összefogással, a helyi és regionális szolgáltatók közös munkájával érhető el.